Nézzük végig, hol lehet bakizni! Ha beazonosítottuk a lehetséges gyenge láncszemeket, és utána megtesszük a szükséges változtatásokat, akkor az esélyeink is nőni fognak, hogy hamarosan állásajánlatot kapjunk.

1. A termék én vagyok

Az önéletrajzírás élethosszig, de legalább nyugdíjig tartó tanulási folyamat – véli a karrier-tanácsadó. Az önéletrajzot ugyanis folyamatosan kell frissíteni, mindig az aktualitásoknak megfelelően.

Jó hír viszont, hogy ha egyszer valaki megtanulja, hogy mire figyeljen, akkor évekig csak utána kell igazítgatni. (Egészen addig, amíg egy új önéletrajzírási trend be nem szivárog a piacra.)

Fontos, hogy az önéletrajz legyen egybefüggő, összetartozó részekből álló dokumentum. Ön, “Kovács János” egy termék, egy márka, és az önéletrajz ennek a terméknek a nagyszerűségéről, tapasztalatairól szól. Arról, hogy mennyire illeszkedik a meghirdetett álláshoz.

2. A 30 másodperces szabály

Az önéletrajz legyen jól olvasható, könnyen emészthető és gyorsan áttekinthető. Tudjuk, hogy az első körben 30 másodpercnél hosszabb időt senki sem szán az átnézésére. Tehát annyira jól strukturáltnak és áttekinthetőnek kell lennie, hogy a HR-es kollega vagy a tanácsadó azt mondja, hogy “Igen, vele érdemes tovább foglalkozni.”

Az első olvasásnál inkább csak arra van idő, hogy gyorsan átfussák, rátekintsenek a 2 utolsó munkahelyre, munkakörre, évszámokra, átfussák, hogy milyen feladatokat végeztünk eddig. Ezeknek kell a pályázót “eladniuk”.

Hogyan tudjuk javítani az esélyeinket? Mindenképpen nyomtassuk ki a már elkészült CV-t, mert nyomtatásban lehet, hogy észreveszünk olyan hibákat is, melyek felett a képernyőn történő olvasáskor átsiklottunk. Kérjünk meg egy ismerőst, barátot, aki nem ismeri kívülről-belülről a karrierünket, hogy friss szemmel nézzen rá a CV-re, és mondja el a benyomásait. Érdekes lesz megtapasztalni, hogy 30 másodperc alatt milyen következtetéseket von le rólunk.

Ez egy nagyon hasznos gyakorlat, mert könnyen előfordulhat, hogy az ismerős máshol látja a hangsúlyokat, mint az álláskereső. Lehet, hogy át kell alakítani egy-két pontot.

3. Tördelési tippek

Az oldaltöréseknél ügyeljünk arra, hogy az egy munkahelyen végzett feladatok ugyanarra az oldalra kerüljenek, különben a lapozásnál az olvasó szeme automatikusan átugrik a lap tetején lévő bekezdésen, és így esetleg fontos információk kerülik el a figyelmét.

A munkahelyeket fordított időrendben kell felsorolni, azaz a jelenlegivel érdemes kezdeni és az itt végzett feladatokról részletesebben írni, hiszen ezek a friss, naprakész szakmai munkákról, felelősségről szólnak. Értelemszerűen a 10 évvel ezelőtti feladatok is érdekesek, de nem olyan súllyal, hiszen a világ, és ezzel együtt a pályázó szakmája is rengeteget változott, fejlődött azóta.
Érdemes az önéletrajz oldalainak aljára a nevet rányomtatni és a lapszámot is ráírni (láblécben). Könnyen előfordulhat, hogy az önéletrajzának az egyik oldala összekeveredik valaki máséval és máris értelmezhetetlen lesz.

Herczku Monika azt tanácsolja, hogy csak olyan általánosan elfogadott rövidítéseket használjunk, amelyeket biztosan ért az is, aki nem szakmabeli. Ha már eljutunk az interjúra és ott a szakterületünk egyik képviselőjével beszélgetünk, akkor már nyugodtan használhatjuk a szakmai berkekben elfogadott “tolvajnyelvet”.

4. Szabjuk a munkakörre és a hirdetésre a szöveget

Sokszor lehet érezni, hogy az önéletrajz küldője egy előre megírt, sablon önéletrajzot küldött el, ami nincs az adott hirdetésre és munkakörre szabva. Rengeteg felesleges információt tartalmaz, amit viszont a hirdetés alapján hangsúlyozni kellene, azokat nem említi meg. Egy ilyen “általános” önéletrajz jelentősen csökkenti az esélyt arra, hogy a jelentkezőt behívják egy interjúra.

Ha megtetszik az álláshirdetés, ne küldjük el automatikusan az önéletrajzot. Olvassuk el a hirdetést figyelmesen, és csak akkor jelentkezzünk, ha a hirdetési feltételeknek legalább 80 százalékban megfelelünk.

“Tudom, most azt mondja, hogy ez luxus, hiszen nincsen tökéletes jelentkező, egy próbát megér a dolog. Gondoljon arra, hogy napjainkban szinte minden állásra (kivéve egy-két speciálisat) nagyon sok jelentkező van. Egyszerűen időpazarlás mindenhová önéletrajzot küldeni, jelentkezni” – javasolja a szakértő.

Inkább azokra az állásokra fókuszáljunk, ahová valóban passzolunk a szakmai hátterünk alapján, és oda állítsunk össze egy tényleg ütős anyagot.

A hirdetésben keressük meg a kulcsfontosságú szavakat, kifejezéseket, és ezeket írjuk be az önéletrajz megfelelő helyeire, illetve a kísérőlevélbe. Figyeljünk a hirdetés rejtett nyelvezetére is, különösen a jelzők árulkodóak. Ha fiatalos, dinamikus vagy éppen lendületes csapatba keresnek kollégát, akkor érdemes átgondolni, hogy beleillünk-e majd a csapatba.

Ha a hirdetésben középfokú német nyelvtudást kérnek, de az álláskeresőnek csak berozsdásodott, gimnáziumban szerzett tudása van, akkor nem érdemes az önéletrajzban feltüntetni, hogy passzív, mert nem ezt keresik, és úgysem hívják be. Nem érdemes reménykedni, hogy az interjún nem kerül szóba a német nyelvtudás, vagy adnak majd 2-3 hónapot a jelentkezőnek, hogy “felhozza”.

Ebben az esetben nem érdemes erre az állásra jelentkezni. Ma már kevéssé rugalmasak ilyen esetben a munkaadók, mivel sokan keresnek munkát, ezért kész embereket szeretnének, akik már másnap beállnak dolgozni, és minimális betanításra van szükségük.

A hirdetésben ne csak a pozíció elnevezését nézzük. A menedzser vagy a munkatárs elnevezés sem mindig ugyanazt takarja, olvassuk át a hirdetést alaposan, mivel a feladatok alapján derül ki, hogy nekünk való-e.

Ha feltüntetik a fizetési szintet vagy azt, hogy ki (milyen beosztásban) lesz a főnök, arról nagyjából következtethetünk arra, hogy ez a munkakör hol helyezkedik el a vállalati hierarchiában, mennyire felel meg annak, amire a karrierünk jelenlegi szakaszában eséllyel pályázhatunk.

Forrás: profession.hu